(Páratlan váratlanságok, avagy megérkezik életünkbe a kishúgom, hatalmas hasával pedig fel is borítja egy pillanat alatt. S ha mindez nem lenne elég, jelenlétének köszönhetően valami olyanra vetemedünk, amiről álmodni sem mertünk eddig.)
(Hétfőtől jót sose remélj, avagy egy délelőtt alatt annyi minden megtörténik, hogy mindaz egy komplett sorozatévadhoz is sok lenne. Miss Flower mártírkodik egy sort, aztán kimutatja foga fehérjét. Összedőlni látszik minden, de a jó barátok segítenek, ha baj van.)
(Hiába, a spontán dolgok tudnak a legjobban elsülni! Miss Flower kissé kikészül, bár erre minden oka megvan. Másnap be sem megy dolgozni, de Susan is mulaszt egy kicsit, diákjai és párja legnagyobb örömére.)
(Felkapunk egy új szálat, s én még nem is tudom, mekkora veszély leselkedik rám. Mikor pedig megtudom, legszívesebben kifutnék a világból. Egyik hülyeségből szaladok a másikba – kérdés, hogy hol van az a bizonyos kiút? Egyelőre még nem látom…)
(Kicsit másnaposan, de büszkén otthon maradunk rögtön a hét elején. Az élet persze nem állhat meg, pörögnek is rendesen az események. Bemutatom Edwardot, de csak mert imádom a hülyéket. Aztán terítékre kerül a szerelmesek napja is, persze nálunk ez sem megy valami tipikusan: én majdnem elfelejtem,…
Chris „sikere” és az én évfordulós dilemmám. (Ha nem tudsz normális választ adni, inkább meg se szólalj!) Lehet, hogy egy gyűrű lesz a kiút? Továbbra is az egyetemen vagyunk, miközben lelki szemeim előtt végignézem, ahogy elúszik több tízliternyi sör a semmibe…
Villámgyors szakítás. (Én megmondtam!) Az újdonság ereje, ráadásul duplán is. A frissen érkezett csoporttárssal és tanárnővel is sikerül konfrontálódnom, szerencsére különféle módokon. (Előbbi nem érdekel különösebben, utóbbiból viszont még baj lehet.) Hála égnek, még mindig Susan az én kis…
(Álom, valóság, vagy mindkettő? Esetleg egyik sem? Másnap az egyetemen. De hol van az újdonsült szerelmespár? Roy halhatatlan akar lenni, de nincs tisztában vele, milyen áron. Felvázolom Susannel közös történetemet, máskülönben semmi extra. Ez egy ilyen nap.)
Matthew még mindig…
(Csak egy átlagos hétfő reggel. A szerelem mindent összezavar, az álmokat különösen. Ismét örök igazságnak bizonyul, hogy ami könnyen jött, az bizony könnyen el is mehet. Egy kis szabadság pedig nekem sem árt, kár, hogy örömöm egyből köddé válik.)
(Megpróbálok nem megőrülni. Jelzem, nem egyszerű… Diana és Roy, akik még a szürke bármely árnyalatánál is sötétebbek. Találkozom Chris haverommal, de gyorsan meg is bánom. Szerencsére van, ami kárpótol a nap végén.)